A p�losok nyom�ban…

A p�losok nyom�ban…

A p�losok t�rt�nete
Boldog �zs�b, a rend alap�t�ja

A rendet Boldog �zs�b (Esztergom, 1200 k�r�l – Pilisszentkereszt, 1270. janu�r 20.), esztergomi kanonok alap�totta, 1250-ben. Boldog �zs�b a Gy�ngy�si Gergely „I. Remete Szent P�l Remete testv�reinek �lete” c�m� latin nyelv� k�dexe szerint h�res magyar csal�db�l sz�rmazott. Tormay C�cile �r�n� egyenesen az �rp�d-h�ziakkal rokon�tja „A feh�r bar�t” c�m� reg�ny�ben.

Esztergomban kanonokk�nt szolg�lt, tartotta a k�rny�kbeli remet�kkel a kapcsolatot �s megtetszett neki ez az �letforma. V�ncha Istv�n esztergomi �rsek 1246-ban hagyta j�v�, hogy �zs�b remetei �letet �lhessen. Boldog �zs�bet tudatos �ldozatv�llal�s vezette a remetes�gbe, engesztel�s, vezekl�s a n�p�rt a haz��rt. �zs�b Pilissz�nt� k�zel�ben egy barlangban „remet�skedett” n�h�ny t�rs�val. A barlang el� egy nagy fakeresztet �ll�tottak. Boldog �zs�b a kereszt el�tt im�dkozott, mik�zben l�tom�sa volt. A l�tom�s�ban sok kis l�ngnyelvet l�tott az erd� m�ly�n. A l�ngocsk�k egym�s fel� tartottak, s v�g�l a kereszt el�tt t�zes f�nynyal�bb� olvadtak �ssze. A keresztr�l pedig hangot hallott: „�zs�b, gy�jtsd �ssze a remet�ket egy szeretet-k�z�ss�gbe!”

Boldog �zs�b engedelmeskedett az Isteni kijelent�snek, �s megszervezte a rendet (1250), szerzeteseket gy�jtve maga k�r�. Kolostort �s templomot �p�tettek a barlang k�zel�be a Szent Kereszt tisztelet�re, ez�rt sok�ig a „Szent Kereszt testv�reinek” is h�vt�k �ket. Ellenben magukat „Els� Remete Szent P�l testv�reinek” nevezt�k, hiszen k�z�ss�g�k �gi patr�nus�v� Remete Szent P�lt tett�k meg. A rend hivatalos neve: Szent P�l Els� Remete Szerzeteseinek Rendje (latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, O.S.P.P.E.). Boldog �zs�b az �ltala alap�tott Szent Kereszt monostorban hal meg, s�lyos betegs�g ut�n, 1270. janu�r. 20-�n. A templom s�rboltj�ban helyezt�k �r�k nyugalomra. �zs�b �let�ben m�r 16 p�los kolostor �llt Magyarorsz�gon, k�s�bb ez a sz�m 150-re emelkedett. Boldog �zs�b hivatalosan nem kapta meg a „boldog” c�met, ezt �si p�los szok�s szerint kort�rsai (rendt�rsai) ruh�zt�k r�. 2008-�ta viszont a nyilv�nos kultusza enged�lyezve van, ami „fel�r” a boldogg� avat�ssal. Szent� avat�sa folyamatban van.

A rend p�pai j�v�hagy�sa

Boldog �zs�b 1262-ben n�h�ny t�rs�val R�m�ba ment, hogy a p�p�t�l (IV. Orb�n) rendj�nek j�v�hagy�s�t k�rje. Itt egy�bk�nt seg�ts�g�re volt - a magyar �desany�t�l sz�rmaz� - Aquinoi Szent Tam�s �s az els� magyar b�boros V�ncha Istv�n, aki �zs�bet a remetes�gbe engedte. (�rdekes megjegyezni, hogy Magyarorsz�gon kor�bban is alap�tottak szerzetesrendeket, de azok hossz�t�von �letk�ptelennek bizonyultak, �s egyik sem kezdem�nyezte a rend p�pai j�v�hagy�s�t.) A p�pa elutas�totta a k�relmet, a rendet csak 1308 december�ben hagyj�k j�v�.

A p�losok �s a kir�lyok kapcsolata

B�tran kijelenthetj�k, hogy a p�losok �s a kir�lyok �tja sokszor �sszef�gg�t, �sszefolyt �s nem egyszer megd�bbent� m�don. Az �rp�d-h�zb�l els�k�nt IV. B�la eml�thet�. 1270-ben hal meg, pontosan abban az �vben, amikor a p�los rend alap�t�ja, Boldog �zs�b is elhunyt. „�zs�bet a gener�lisi sz�kben Benedek k�veti, aki 1290-ben hal meg. Ebben az �vben pedig IV. L�szl� kir�lyunk is meghal.” III. Andr�s, az �rp�d-h�z utols� uralkod�ja 1301-ben hal meg. „Mondani sem kell m�r ezek ut�n, hogy a p�los gener�lis, Istv�n is ugyanakkor hal meg. Lehet �rz�kelni, hogy hatalmas tud�sr�l van sz�, �s nemcsak a f�ldi utakat kell egyengetni, hanem az �gen is van k�z�s dolgunk.” – �rja a gondolat atyja, Sz�ntai Lajos.[1]
Ezeknek t�bb mint jelz�s�rt�k�k van…, ennyi v�letlen nincs.

A rend a XIV-XV. sz�zadban �lte f�nykor�t Magyarorsz�gon. Sok helyen terjeszkedtek, kolostorokat emeltek, a p�losok eljutottak K�rp�talj�ra �s Erd�lybe is, s�t, �tl�pt�k a t�rt�nelmi Magyarorsz�g hat�rait: Lengyelorsz�gban is megalakult a p�los k�z�ss�g. (Ennek a rend �let�ben k�s�bb m�g fontos szerepe lesz.)

A p�losok elhivatotts�ga haz�juk ir�nt nem egyoldal�. T�bb kir�ly kiemelten kezeli a p�losok �gy�t. Nagy Lajos (1342-1382) M�rianosztr�n, 1352-ben kolostort �s kegytemplomot �p�t a p�losok r�sz�re (a templomot a Magyarok Nagyasszonya tisztelet�re). (A telep�l�s neve k�l�n �rdekes, hiszen a latin Maria nostra „a mi M�ri�nk” n�vre vezethet� vissza.) Nagy Lajos �lete v�g�n sok id�t t�lt�tt a p�los szerzetesek k�z�tt elvegy�lve. Erre sz�p bizony�t�k egy feljegyz�s, ami szerint h�rom firenzei polg�r a Margit-szigeten papnak n�zte a Nagy Lajos kir�lyt, „…hiszen nem volt a fej�n m�g korona sem, h�t mi az hitt�k, hogy a papja.”

A k�vetkez� uralkod� aki fontosnak �rzi a p�losokkal �polni a kapcsolatot: Hunyadi M�ty�s. �let�ben fontos szerepet j�tszott a hit, ez j�l t�kr�z�dik m�v�szet�n, pl.: a Corvin�iban sz�mos J�zus�br�zol�s megtal�lhat�, sz�vesen fogadja a p�pai �ld�st, �s nem utols� sorban, � a kereszt�ny Eur�pa v�delmez�je. Sixtus p�pa �gy k�sz�nt�tte M�ty�st: „Te vagy a mi szabad�t�nk, te vagy a kereszt�ny �llamok rem�nys�ge.” M�ty�s kir�ly hit�let�vel a p�los rendhez fordult, eg�sz uralkod�sa alatt vel�k tartotta a kapcsolatot. Jelz�s �rt�k� az is, hogy amikor mag�t el�sz�r nevezi v�lasztott kir�lynak, janu�r 24-�re, Szent P�l �nnep�nek el�napj�ra esik. Gy�ngy�si Gergely p�los szerzetes visszaeml�kez�seib�l tiszt�n l�tjuk, hogy M�ty�s kir�ly egyfajta szellemi vezet�je is volt a p�los rendnek, valamint M�ty�s sz�m�tott az adott p�los gener�lis seg�ts�g�re az orsz�g �gyeinek int�z�s�ben. M�ty�s �letvitel�nek fontos alappill�re volt a p�losok tan�t�sa, �tmutat�sa. Azt hiszem, ez is jelz�s �r�tk� lehetne a k�s�bbi korok sz�m�ra…

A p�losok �s M�ty�s c�mere

A p�los rend �s M�ty�s kir�ly c�mere k�z�tt k�s�rteties hasonl�s�gokat lehet felfedezni. A k�t c�mer�llat gyakorlatilag megegyezik. Ez az oroszl�n �s a holl�.
Vizsg�ljuk meg, hogy kin�l mit jelentenek ezek a szimb�lumok.

A p�losok eset�ben az oroszl�n �s a holl� is Remete Szent P�l �let�re illetve hal�l�ra utal.
A holl� volt az, ami minden nap t�pl�lta – �pp �gy mint a Bibli�ban, Ill�s pr�f�t�t – �s az oroszl�nok voltak azok, akik vigy�ztak test�re, hogy ne ehess�k meg azt vad�llatok, �s �gy megmaradhasson romlatlan �llapotban.

M�ty�s kir�ly eset�ben a holl� jelent�s�hez t�bb magyar�zat is tartozhat. Egyes v�leked�s szerint Hunyadi M�ty�s puszt�n kedvelte a holl�t. A Szil�ziai Kr�nika szerint egy vad�szat eml�k�t �rzi a holl�, amikor elragadta M�ty�s gy�r�j�t, de a kir�ly visszaszerezte azt. V�g�l az a v�lem�ny is meg�llja a hely�t, miszerint a holl� mint az anyai h�r hoz�ja van jelen a c�merben. Arany J�nos „M�ty�s anyja c.” ballad�j�ban �gy fogalmaz, amikor Szil�gyi Erzs�bet b�slakodva gondolkodik, hogy vajon ki vihetn� el a leggyorsabban level�t a fi�nak: „S ahol j�n, Ahol j�n, Egy fekete holl�; Hunyadi Paizs�n �l, ahhoz hasonl�.”.
Az oroszl�nokhoz �rdekes megeml�teni, hogy M�ty�s kir�ly udvar�ban tartott n�h�ny oroszl�nt, akik vele egy id�ben haltak meg.

�sszegezve mindk�t c�mer azonos �llatmot�vumokkal dolgozik. Ez k�l�n�s, de bizony�ra ez sem v�letlen. A p�losok �s M�ty�s „k�z�s �let�nek” sz�p �s k�l�nleges egyez�se. Ami viszont igaz�n k�l�n�s, hogy a p�losok c�mer�ben l�v� holl� cs�r�ben is gy�r� van, hiszen a p�losokhoz kapcsol�d� holl� csak kenyeret vitt cs�r�ben Remete Szent P�lnak. �gy a p�losok gy�r�je rejt�ly marad…
M�ty�s kir�ly hal�lakor a p�los �vk�nyvbe csak ennyit jegyeztek fel: „Az egyik holl�s siratja a m�sik holl�st”.

A p�los rend neh�z id�szakai

A moh�csi v�sz �s a t�r�k feld�l�sok a p�los rendet sem k�m�lt�k. A t�r�k�k sok kolostort kifosztottak, fel�gettek. Sok k�nyv – k�zt�k a magyar Biblia is – megsemmis�lt/elt�nt. Remete Szent P�l nehezen megszerzett teste is a t�z martal�k�v� lett. A p�los szerzetesek Visegr�dn�l fegyveres harcban is r�szt vettek – p�ldak�p�k a harcos kereszt�ny, Szent L�szl� lovagkir�ly volt – hogy megv�dj�k a Szent Koron�t!
A moh�csi trag�dia ut�n az utols� jelent�s p�los Fr�ter Gy�rgy (1482 – 1551) volt. Hal�la ut�n m�sf�l �vsz�zados s�ri cs�nd k�vetkezett a K�rp�t-medenc�ben. Mind ez pont akkor, amikor Oroszorsz�gban, Portug�li�ban, s�t Palesztin�ban is volt p�los kolostor, �sszesen k�zel kett�sz�z.

A 17. sz�zadban elindul a fejl�d�s, de a rend meg sem k�zel�ti kor�bbi f�ny�t. �rdekes, hogy Esterh�zy Imre, p�los szerzetes, k�s�bb p�sp�k koron�zza meg M�ria Ter�zi�t, akinek fia, II. J�zsef, a „kalapos kir�ly” BETILTJA a p�los szerzetesrendet. A kalapos kir�ly 1786. febru�r 7-�n Magyarorsz�gon �s az �r�k�s tartom�nyokban kihirdette a Magyar P�los Rend elt�rl�s�t �s birtokainak elkobz�s�t, mert „nem l�tta hasznosnak” a p�losok tev�kenys�g�t. K�l�n �rdekes ez annak tudat�ban, hogy a p�losok iskol�kat tartottak f�nn, ahol Arisztotel�sz �s Aquin�i Szent Tam�s tanait adt�k tov�bb, de ami a legfontosabb – �s ami val�sz�n�leg a kir�ly szem�lt is sz�rta – a „p�los szellem” szerint �ltek. Ez a mindenkor jellemz� �s er�s magyar szellemis�get jelenti a p�losok k�z�tt.

Esterh�zy P�l L�szl�, p�csi p�los, k�s�bb p�sp�k P�sp�kszentl�szl�n fel�j�totta a templomot �s egy p�sp�ki nyaral�nak �lc�zott kolostort �p�tetett, ahol a p�los szerzetesi �letform�t titokban tov�bbvihett�k. Ottani remet�kr�l m�g a 19. sz�zadban is tudtak a szentl�szl�iak
1864-ben Orosz-Lengyorsz�gban z�ratt�k be a p�losok rendh�zait. Ezut�n csak a cz�stochowai �s a krakk�i monostor maradt �letben.

Magyarorsz�gon t�bbsz�ri sikertelen pr�b�lkoz�s ut�n 1934-ben szervez�dik �jra a p�los rend, a Gell�rt-hegyi Sziklatemplomban - a lengyel p�losok ir�ny�t�s�val, seg�ts�g�vel. De az �r�m nem tartott sok�ig… 1951. h�sv�th�tf�j�n az �VH bet�rt a Sziklatemplomba, �s begy�jt�tte a p�losokat. A hatalom prib�kjei amit lehetett elvittek, beolvasztottak, a t�bbit �sszet�rt�k. A barlang bej�rat�t pedig k�t m�ter vastag betonfallal torlaszolt�k el �s z�rt�k le. Ugyanazon �v augusztus�ban akasztott�k fel a Kisfogh�zban Vez�r Ferenc aty�t. 1956 ut�n pedig Kov�ts Ferenc aty�t az �v�sok �gy �sszevert�k, hogy v�g�l belehalt s�r�l�seibe.

De itt is volt, aki dacolt a tilt�ssal – mint II. J�zsef idej�n Esterh�zy P�l L�szl� – �s titokban szervezte a p�los rendet, � volt �rva Vince atya. � lesz majd az, aki a v�ltoz�sok idej�n seg�ti a rendet, a hivatalos �jj�szervez�d�sben is. A Sziklatemplom ism�t kinyithatott, a magyar k�zpont pedig P�cs lett. 2008-ban Magyarorsz�gon hivatalosan 22 p�los szerzetes �lt.

A rend ir�ny�t�sa jelenleg viszont a lengyelek kez�ben van, �gy a p�los szerzetesrend k�zpontja is Lengyelorsz�gban tal�lhat� napjainkban.

�rva Vince atya

Neh�z objekt�v k�pet alkotni �rva Vince aty�r�l. Egy r�szr�l az�rt, mert sokan hallgatnak fel�le, vannak azonban n�h�nyan – egyre t�bben – akik �rdekl�dve fordulnak az �si, magyar alap�t�s� p�los rendhez, �s �rva Vince aty�t tartj�k (tartott�k) ennek a szellemis�gnek az utols� v�d�b�sty�j�nak. S akad egy sz�k kisebbs�g, aki valamif�le t�ltos hagyom�nyt akar r�er�ltetni az aty�ra, �s a rendre is.

�rva Vince 16 �vesen m�r papnak k�sz�lt, sz�leit kor�n elvesz�tette, majd belecs�ppent a h�bor�ba, k�s�bb az 1956-os magyar forradalomba. Javaslat�ra egy bar�tja seg�ts�g�vel elkezdt�k szervezni a titkos magyar p�los rendet, hiszen 1950-ben Magyarorsz�gon minden szerzetesrendet betiltott a v�r�s karhatalom.

„’64-ben el�sz�r j�rtam Csesztov�ban, hogy egyh�zilag nem, de �llamilag illeg�lis m�k�d�s�nket ott is j�v�hagyassam. R�m�b�l m�r volt meghatalmaz�som, Csesztova �r�sba adta, hogy �n vagyok magyarorsz�gi tartom�nyf�n�k, �s mindenhez van jogom: fogadalmaztathatok, feloldozhatok. (Rendk�v�li �llapotokban az egyh�z hihetetlen�l rugalmas tud lenni.)” – mondta az atya 2002. j�lius 21-�n, a lelkis�g napj�n.[2]

1987 nyar�n lev�ltott�k a lengyel p�losok vezet�j�t, innent�l megszakad a j� kapcsolat �rva Vince atya �s a lengyelorsz�gi rend k�z�tt.

1989-90-ben, amikor �jra lehet�s�g ny�lt a hivatalos szervez�d�sre, �rva Vince atya seg�tette a magyar p�los rendet. P�cs k�zponttal �jj�alakult a magyarorsz�gi p�los rend. De v�lem�ny�t nem rejtette v�ka al�, miszerint „1985-ben vil�goss� v�lt el�ttem hogy a ma is m�k�d� lengyel P�los rend nem azonos az �zs�b �ltal alap�tott renddel, m�g ha szellemi gy�kereik k�z�sek is.”

�rva Vince atya archeol�giai felt�r�sokat v�gzett �zs�b atya val�sz�n�s�thet� s�rja k�rnyezet�ben Pilissz�nt� k�zel�ben. Ezt a kezdem�nyez�s�t sem t�mogatt�k �s n�zt�k j� szemmel. „�rdekes m�don b�rmit is pr�b�lok tenni az egykori rend �rdek�ben, mindenhol akad�lyokba �tk�z�m” – mondta az atya a K�rp�tia havilapnak adott interj�j�ban

�rva Vince Pilissz�nt�n volt kiseg�t� pap (1996-2008). Egyszer a sz�nt�i templomban a l�ba alatt szakadt be a padl�, ott tal�lt meg egy r�gi keresztet, nem z�rhat� ki, hogy Boldog �zs�b Szent Keresztj�r�l van sz�.

�rva Vince atya tev�kenys�g�t sokan nem n�zt�k j� szemmel, ennek eredm�nye a k�vetkez� sz�kszav� hat�rozat is: „A Megszentelt �let Int�zm�nyeinek �s az Apostoli �let T�rsas�gainak Kongreg�ci�ja a Vatik�nban 2004. m�jus 28-�n kelt hat�rozat�val kinyilv�n�totta, hogy P. �rva Vince nem tagja a P�los Rendnek, szerzetesi fogadalmai al�l felmentette, a rendi ruh�t nem haszn�lhatja �s a Rend nev�ben nem nyilatkozhat, egy�ttal a Sz�kesfeh�rv�ri Egyh�zmegy�be inkardin�lta (egyh�zmegyei papi szolg�latba helyezte).”

2004-t�l teh�t az atya Sz�kesfeh�rv�rra ker�lt, eg�szs�gi �llapota folyamatosan romlott, de az�rt m�g dolgozott, olykor Pilissz�nt�n is mis�zett, pl.: 2008. janu�r. 20-�n, �zs�b hal�l�nak �vfordul�j�n.

Az atya Boldog �zs�b szent� avat�s�nak el�k�sz�let�n is rengeteget munk�lkodott. A megb�z�st L�kai L�szl� n�hai b�boros pr�m�s, esztergomi �rsek adta �rva Vince sz�m�ra. Az atya 22 �vnyi munk�val, 2008 febru�rj�ban fejezte be lelkiismeretesen v�gzett munk�j�t. Ezt k�vet�en levelet �rt XVI. Benedek p�p�nak – mivel a Magyar Katolikus P�sp�ki Konferencia nem foglalkozik az �ggyel – melyben a szentatya el� t�rta, hogy munk�j�val v�gzett. (A levelet a dolgozatom v�g�n csatoltam.) Az atya v�g�l a szentavat�si �gyet – tal�n meg�rezve k�zelg� hal�l�t – 2008-ban egy bizalmas csoportj�ra b�zta.

Az atya 2008. november�ben s�lyosan megs�r�lt Sz�kelyf�ld�n, k�s�bb hazahozt�k, egy budapesti k�rh�zban tartott�k �letben, g�pek seg�ts�g�vel. 2008. december. 15-�n, hajnalban hunyt el �rva Vince atya.

Egy kor�bbi interj�ban azt mondta: „A p�los rend a magyars�g sz�m�ra olyan, mint az embernek a l�lek. Az emberb�l a l�lek kisz�ll, azt mondjuk, hogy halott. Sokszor pr�b�lkoztak ugye �jj�szervez�ssel, �s nem lett bel�le semmi v�g�l is. Ha ez nem t�rt�nik meg bel�that� id�n bel�l, akkor magammal viszem a s�rba a magyar p�los rendet.”

�rva Vince atya szemiotikai �rtelmez�se

Az atya 2008. december. 15-�n hajnalban halt meg, alig 2 nappal az ut�n, hogy a rend p�pai j�v�hagy�s�nak 700 �ves �vfordul�t �nnepelte. V�letlen? Bizony�ra nem. Ennek �gy kellett lennie. A k�t esem�ny egy�tt, m�r volt akkora s�ly�, hogy tal�n felfigyelhettek r� az emberek (k�zt�k j�magam is). 700 �ves a rend, �s �ppen meghal az a kulcsfigura, aki a rendet �letben tartotta, titokban szervezte a v�r�s megsz�ll�s idej�n is.

S vajon mit jelenthet az szemiotikailag, hogy egy szerzetest, aki az �let�t �ldozta a magyar p�losok�rt, �let�tj�nak v�ge fel� j�rva, 2004-ben kitess�kelik a rendi k�z�ss�gb�l?
M�st nem jelenthet ez, mint hogy ez a rend, m�r val�ban nem az a rend… �rva Vince atya azt a szellemis�get k�vette, amit az �si magyar p�losok k�vettek. Im�dkoztak a n�p b�nei�rt, az orsz�g sors�nak jobbfordul�s��rt �s �polt�k a magyar kult�r�t. �gy t�nik, valakinek nem tetszik az, ha az ember tradicion�lis, �rt�k�rz� �letet �l. A titkos szervez�sek�rt, a p�losok – �zs�b – l�ngj�nak �letben tart�s��rt, Boldog �zs�b szent� avat�s�nak anyagainak elk�sz�t�s��rt, �zs�b s�rj�nak felkutat�s��rt, rendbet�tel�nek k�s�rlet��rt, sz�mtalan k�nyv�rt, ford�t�s�rt, el�ad�s�rt, egysz�val a p�los szellem tov�bb�ltet�s��rt csak kitilt�s j�r a p�los rendb�l Magyarorsz�gon.
„Arra a k�rd�sre, hogy elk�pzelhet�nek tartja-e, hogy esetleg ugyanazok nem akarj�k a p�los rend �jj�szervez�s�t, akik nem akarj�k azt, hogy az orsz�g sorsa jobbra forduljon: A v�laszom igen.” – mondta �rva Vince atya.

Mind ez elgondolkoztat�, mert j�l kit�nik a t�rt�nelemb�l, hogy a p�losok er�sen k�pesek „befoly�solni” az orsz�g sors�t.

�rva Vince atya egy jel volt, most m�r jelk�p kezd bel�le form�l�dni. Az �si, magyar szellemis�g� p�loss�g egy utols� jelk�pe. Lehetne �gy is, de valakik nem akarj�k.
„…f�ltek �s f�lnek valamilyen rejt�lyes ok miatt az �si p�los szellemis�gt�l! Tal�n az�rt, mert magyar!” – olvashat� a K�rp�tia havilapban megjelent, aty�val k�sz�lt besz�lget�s v�g�n.

A p�los rend szemiotikai �rtelmez�se

A p�los rendn�l nagyon �rdekes m�r az indul�s is. 1241-42-ben tat�rok d�lj�k fel az orsz�got, �zs�b ott seg�t, ahol tud, csak 1246-ban engedi el V�ncha Istv�n, az esztergomi �rsek remet�nek. Boldog �zs�b egy ilyen t�rt�nelmi m�lyponton hozza l�tre 1250-ben, - l�tom�sa nyom�n – a p�los rendet. Egy olyan rendet, amely nem csak alap�t�s�ban, de szellemis�g�ben is teljesen magyar. Egy olyan rendet, amelynek tagjai naponk�nt im�dkoznak az orsz�g�rt, �s annak n�p��rt, vezet�i�rt. Egy olyan rendet, amely meg�rzi �s sz�nes�ti a magyar kult�r�t. A p�los szerzetesek p�ld�ul m�g az XVI. sz�zadban is haszn�lt�k a rov�s�r�st! A rend tagjainak legt�bbje t�rekedett mindig is magyar neveket haszn�lni. (A jelenlegi magyarorsz�gi tartom�nyf�n�k pl.: Botond, �rva Vince atya rendbeli neve pedig Csaba volt.)

Nagyon fontos �szrevenni, hogy a rend kialakul�s�nak m�g csak az id�z�t�se sem v�letlen! Nem hi�ba! Isten �zent �zs�bnek, aki engedelmeskedett Teremt�j�nek. Hasonl�that� a p�losok korai sz�rnyal�sa a reform�ci�hoz. A k�plet hasonl�, egy t�rt�nelmi katasztr�fa, amelyben az emberek rem�nyt, vigaszt, felemelked�st keresnek. A tat�rj�r�s ut�n a p�losok seg�tett�k a magyar n�pet, a Moh�csi-v�sz ut�n pedig a reform�ci�, a protest�nsok tett�k ezt. (Ekkor a p�los kolostorok legt�bbje odaveszett.)

Nem lehet elmenni sz� n�lk�l amellett sem, hogy Magyarorsz�g t�rt�nelm�ben ez az id� (XIII. sz. – XV. sz.) az az id�, amikor az orsz�g ir�ny�t�sa a magyarok kez�ben van. Az 1526-os moh�csi trag�di�t k�vet�en az orsz�g 150 �vre t�r�k megsz�ll�s al� ker�l, majd az osztr�kok uralkodnak felett�nk, azt�n sz�tdarabolj�k az orsz�got 1920-ban, s v�g�l kapunk 40 �v v�r�s diktat�r�t. Fontos �szrevenni, hogy a p�los rend magyarorsz�gi nagys�ga, ereje �sszef�gg az orsz�g nagys�g�val �s erej�vel! P�zm�ny P�ter a XVI. �s XVII. sz�zad fordul�j�n j�l l�tta, hogy az orsz�g sorsa hasonl�k�ppen alakul, mint ahogyan a p�losok sorsa.
„Ha tudni akarod az orsz�g soros �llapotj�t, tekints Remete Szent P�l rendj�re. Ha sz�mukat fogyni l�tod, tudd meg, hogy az orsz�gnak is rosszul �ll sz�n�ja, de ha �ket n�vekedni l�tod, tudnod kell, hogy az orsz�g is felemelked�ben van.”

Pedig � m�g nem is tudhatott II. J�zsef �s a kommunist�k betilt�si k�s�rlet�r�l… de a t�rt�nelem P�zm�nyt igazolta �s sajnos igazolja is.

Gy�ngy�si Gergelyt�l azt is tudjuk, hogy a magyar z�szl�surak soha nem vonultak csat�ba an�lk�l, hogy a p�losok atyja ne im�dkozott volna �rt�k a hadj�rat folyam�n.

S v�g�l egy �rdekess�g, egy szeml�letes p�lda arra, hogy a p�los rend mennyire is hanyatlik Magyarorsz�gon. Egyetlen (!) olyan telep�l�s van Csonka-Magyarorsz�gon, amelyben nem a magyarok, hanem egy kisebbs�g �l t�bbs�gben. Ez a falu nem m�s, mint Pilisszentkereszt.
(Itt �lhatott az els� p�los kolostor, �s itt halt meg Boldog �zs�b.) P�los aty�ink szakr�lis hely�t ma t�bbs�g�ben szlov�kok lakj�k.

Mindezt olyan id�ben, amikor a n�h�ny t�z kilom�terrel arr�bb fekv� Szlov�ki�ban – a t�rt�nelmi Magyarorsz�g Felvid�k�n – t�t politikusok tankkal induln�nak Budapestre, Dunaszerdahelyen pedig a magyar szurkol�kat s�lyosan agyonvernek, egyik�ket �jra is kell �leszteni (teh�t l�nyeg�ben meghalt, csak az orvostudom�ny �s a technika csod�ja hogy �jra tudt�k �leszteni).
Persze a Szent Korona orsz�g�ban mindenki otthon lehet, �gy a szlov�kok is. A jelenlegi Magyarorsz�g eset�ben ez igaz is, itt nem b�ntja �ket senki, ellenben Felvid�ken szlov�k soviniszt�k a v�r�nket k�v�nj�k.

De a Pilis most is rejt csod�kat. Pilissz�nt�n egy kis zar�ndokhely k�sz�lt el. 2003 december�ben fel�ll�tott�k a Pilis Keresztj�t, 2006-ban elk�sz�lt a Pilisi Boldogasszony k�polna, amelyet Makovecz Imre tervezett, 2007-ben pedig l�trehozt�k a Csillag�sv�nyt. Ez annyit jelent, hogy az �t ment�n, - ami a kereszthez �s a k�poln�hoz vezet - t�rt�nelmi nagyjaink szobrait helyezt�k el. Nevezetesen helyet kapott itt Nimr�d, Attila, �rp�d, Szent Istv�n, Szent L�szl�, Boldog �zs�b, �s Hunyadi M�ty�s faragott szobra.

Z�r�sk�nt �lljon itt a Pilis Keresztje, �s annak felirata

"Ez a 12 m magas 6 m m�ter sz�les t�lgyfa kereszt n�p�nk �si t�rt�nelmi m�ltj�nak, haz�nkat a Pilisb�l ir�ny�t� �rp�d-h�zi kir�lyainknak, a K�rp�t-medence egym�sra utalt n�peinek, a Pilisben �lt P�losoknak, azaz Hung�ri�nak �ll�t eml�ket. Megtestes�ti h�seinket, rem�nyeinket, hit�nket, vigasztal �s biztat! Haz�nk eddigi t�rt�nelm�t a Kereszt �zenete �rta meg! A pilisi falvak adakoz�s�b�l �ll�tott Kereszt f�j�t K�poln�sfalu �s Cs�kmindszent aj�nd�kozta. T�rzs�nek 127 �vgy�r�j�t a K�rp�t-medence m�sik szent hegy�n, a Hargit�n gyarap�totta. Az �rt�keit�l megfosztott, zajos vil�ghoz sz�l� Pilis Keresztje lelki m�regtelen�t� helye a h�v� szav�ra ide �rkez� embereknek. A Kereszt mell�l n�zve Zirib�r hegyszoros f�l�tt december 21-�n, az �jj�sz�let�s hajnal�n friss harcosk�nt �bred, az �ltet� F�ny!"

forr�s: Szentkoronaradio.com